{"version":"1.0","provider_name":"L\u00e9lekmeleg\u00edt\u0151","provider_url":"https:\/\/lelekmelegito.cafeblog.hu","author_name":"Phoebe","author_url":"https:\/\/lelekmelegito.cafeblog.hu\/author\/phoebe\/","title":"Probl\u00e9mamegold\u00e1s","html":"Mostan\u00e1ban kezdem csak \u00e9rt\u00e9kelni a r\u00e9gi mond\u00e1st: Aludj r\u00e1 egyet!
N\u00e9ha a probl\u00e9m\u00e1k olyan \u00e9get\u0151nek t\u0171nnek, hogy aludni sem tudunk t\u0151l\u00fck, ilyenkor alig v\u00e1rjuk a m\u00e1snapot, hogy h\u00e1tha old\u00e1st ad. \u00c9s gyakran ad. De nem ezekr\u0151l a napokr\u00f3l besz\u00e9lek.
Vannak olyan napok, amikor minden olyan kil\u00e1t\u00e1stalannak t\u0171nik. Ilyenkor k\u00e9pesek vagyunk katasztr\u00f3fiz\u00e1lni<\/strong> mindent, ilyesmi mondatokkal: \u00e9n m\u00e1r soha..., nekem m\u00e1r soha..., velem m\u00e1r soha....\u00c9s a soh\u00e1kat teljesen komolyan gondoljuk, akkor, azokban a percekben, \u00f3r\u00e1kban. Val\u00f3j\u00e1ban persze tudjuk hogy ezek a mondatok er\u0151s t\u00falz\u00e1sok<\/strong>, de annyira beleragadva \u00e9rezz\u00fck magunkat a szomor\u00fas\u00e1gba, a tehetetlens\u00e9gbe, hogy el is hissz\u00fck. Fontos, hogy ilyenkor figyelmeztess\u00fck magunkat, hogy most ez a pszichol\u00f3giai folyamat zajlik benn\u00fcnk, ezzel egy kicsit elvessz\u00fck az \u00e9l\u00e9t a dolgoknak.(M\u00e1r megint katasztr\u00f3fiz\u00e1lok!- ez a mondat \u00e9ppen el\u00e9g j\u00f3zans\u00e1got ad, hogy abbahagyjuk a k\u00e1ros \u00f6nszuggesszi\u00f3kat. Az egyes pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kat is kezelik ilyen jelleg\u0171 egyszer\u0171 \u00f6nfigyelmeztet\u00e9si technik\u00e1kkal.)
Szerencs\u00e9re val\u00f3ban gyakran seg\u00edt, ha ilyenkor meg sem pr\u00f3b\u00e1ljuk m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tni a dolgokat, hanem elmegy\u00fcnk aludni, megv\u00e1rjuk, hogy m\u00e1snap legyen. Olyankor frissen \u00e9bredve gyakran \u00e9rezz\u00fck, hogy a probl\u00e9m\u00e1ink ugyan val\u00f3sak, de a m\u00e9ret\u00fck nem nagyobb az \u00e9let\u00fcnkn\u00e9l.
Sokat seg\u00edt, ha ilyen id\u0151kben f\u00e9lretessz\u00fck a nagyobb terveinket<\/strong>, \u00e9s napr\u00f3l napra pr\u00f3b\u00e1lunk (t\u00fal)\u00e9lni, minden napban akt\u00edvan keresve a jobb perceket (l\u00e1sd kis \u00f6r\u00f6m\u00f6k gyakorlat<\/span><\/a>.) A j\u00f3 percek akt\u00edv keres\u00e9se k\u00e9t dolog miatt is j\u00f3l j\u00f6n nek\u00fcnk, egyr\u00e9szt elkezd\u00fcnk pozit\u00edvan f\u00f3kusz\u00e1ltak lenni (a poh\u00e1r nem f\u00e9lig \u00fcres lesz, hanem f\u00e9lig teli), m\u00e1sr\u00e9szt, \u00e9szrevessz\u00fck, hogy az\u00e9rt annyira nem rettenetes az \u00e9let\u00fcnk. Tal\u00e1n nem a legjobb szakaszban vagyunk, de m\u00e9gsem minden<\/em> fekete.
Gyakran \u00e9ppen egy hossz\u00fa betegs\u00e9g d\u00f6bbent r\u00e1 minket arra, hogy az \u00e9let\u00fcnk akkor is megy tov\u00e1bb, ha bele akarunk halni, \u00e9s akkor is, ha pr\u00f3b\u00e1lunk m\u00e1sk\u00e9pp hozz\u00e1\u00e1llni<\/strong>. Saj\u00e1t tapasztalatomb\u00f3l mondom, amikor ilyen helyzetbe ker\u00fcltem, a tart\u00f3s probl\u00e9m\u00e1k t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9hez csak az seg\u00edtett, ha pr\u00f3b\u00e1ltam felf\u00fcggeszteni a \"mindenkinek jobb, mint nekem\"<\/em> beidegz\u0151d\u00e9seim, a \"nekem ez j\u00e1rna \u00e9s m\u00e9gsem kapom meg\"<\/em> beidegz\u0151d\u00e9seket, a \"mi\u00e9rt \u00e9n\"<\/em> k\u00e9rd\u00e9seket, \u00e9s a katasztr\u00f3fiz\u00e1l\u00e1st, miszerint \u00e9n m\u00e1r \u00f6r\u00f6kre \u00edgy fogok szenvedni. Elkezdtem \u00f6sszevetni a napjaimat, majd a heteimet, \u00e9s igyekeztem, ha csak egy hajsz\u00e1lnyi pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1st, akkor annyit \u00e9szrevenni \u00e9s elismerni a magam sz\u00e1m\u00e1ra.
V\u00e9gezet\u00fcl, sokat seg\u00edt a blogol\u00e1s is, vagy egy napl\u00f3, ki\u00edrni a szomor\u00fas\u00e1gokat.","type":"rich"}