1.0Lélekmelegítőhttps://lelekmelegito.cafeblog.huPhoebehttps://lelekmelegito.cafeblog.hu/author/phoebe/Még huszonéves voltam, amikor egyszer úgy éreztem, hogy összecsapnak a fejem felett a hullámok, anyám kórházban volt, én egyedül otthon, vizsgák, magánéleti bonyodalmak. Azt éreztem, elég. Valahogy át kell gondolnom, hol is tartok most az életemmel. Főiskolát kerültem, helyette gondoltam egyet, és kimentem a Margit-szigetre. Egyedül. Ez akkor olyan hatalmas lépésnek tűnt, ugyan melyik ilyen korú ember megy akárhova is egyedül?<br />November volt, reggel, hatalmas csend a szigeten, még mókusokat is láttam. Eleinte lekötött maga az élmény, az egyedüllét izgalma, az, hogy üres a sziget. Utána valami más történt. Megindult egy párbeszéd a fejemben önmagammal. Minden aktuális fájdalommal leszámolva kilépve a hétköznapokból, egyszerűen élveztem a saját társaságom. Kiszellőztetett fejjel, megacélosodott tetterővel, és semmiképpen sem elmerülve az önsajnálat dagonyájában távoztam a Szigetről (ahogy tettem volna, ha esetleg egy barátnőmmel megyek, és a nagy lelkizésben elmerülünk a saját sajnálatunkban.)<br />Később is gyakran tettem sétát a szigeten. A város erre nem alkalmas, túl sok az esemény, túl sok a látvány, nem lehet igazán elmélyedni.<strong>Ez egy végtelen egyszerű módszer, amit érdemes kipróbálni, ha minőségi időre vágyunk magunkkal. A séta időtartama azonban az elején minimum egy óra legyen, mert még szokjuk az élményt, és maga a séta helyszíne is leköt, a tevékenység is stb. Később elég fél óra is, és meglepően gyorsan regenerálódunk. Nagyon jók az olyan helyek ahol szökőkút van, a víz természetessége és hangja megnyugtató.</strong><br />A másik nagyon egyszerű módszerem, ha igazán magamra akarok időt, <strong>egy kádfürdő</strong> kivitelezése. A kádfürdőhöz mindenképpen be szoktam állítani egy magnót valamilyen <strong>relaxáló zenével</strong> (semmiképpen nem olyannal, amiben énekelnek, azaz szöveges), érdemes beszerezni <strong>fürdőkristályt, levendulaolajat</strong> (hat csepp elég egy kád vízbe), <strong>babaolajat</strong> ( a víz felpuhítja a bőrt, a babaolaj "rajtaragad", es beszívja a bőr), egy <strong>gyertyát</strong>.<br />Hogy miért működik? Mert szinte minden érzékre hat. A melegvíz ellazítja az izmokat, a babaolaj puhítja a bőrt, főleg, ha bele is masszírozzuk egy kicsit, a levendula köztudottan nyugtató, ehhez hozzájön a relaxáló zene, és a gyertyafény imbolygó varázsa. Amikor ezt kellőképpen kiélveztem, légző,-és jógagyakorlatokat szoktam végezni a kádban. A<strong> légzőgyakorlatok során igyekszem elképzelni, hogy bemegy a tiszta levendulás párás levegő, és kisöpri a sok bánatot, aggodalmat, a szorongást</strong>. A gyakorlatoknál nem a downward facing dogra gondoltam, egyszerű törzscsavarintásokra, vagy nyújtásra, ami könnyen kivitelezhető. Míg a séta egyértelműen lelki síkra hat, a kádfürdő és a mozgás együtt inkább a testhez hoz közel, figyelmesek leszünk a test reakcióira, a légzésünkre (ami a relaxáció alapja), az izmaink kellemes megnyújtására. 45 perc szokott lenni egy ilyen szeánsz, és teljes nyugalom szükségeltetik hozzá.<br />A fürdő előtt vagy után <strong>érdemes teázni, valami koffeinmentessel</strong>, zöld, vagy oolongtea, vagy sima csipkebogyó nekem nagyon bejön.<br />Ezek nagyon triviális dolgoknak tűnnek, mégis rengeteg ember életéből teljesen kimaradnak. Pedig, ha egy hónapban kétszer sétálunk, és kétszer kádfürdőzünk, az négy óra. Nincs négy óránk önmagunkra egy hónapban?rich